|
 |
|
|
... bejöttek, már várta őket a terített "asztal" a belső udvarban!
Később, amint annyira felnőttek a pulykák, hogy már nem hallgattak a kotlósmamáikra, összetereltük őket és az én felügyeletemmel mehettek ki a mezőre. Nem volt könnyű feladat együtt tartani őket, mert a pulykák kedvenc csemegéje volt a szöcske. A szöcskékről, pedig köztudott, hogy szabadon ugrándozva élnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Fél/elem
Reszket kezem és
megbicsaklik fejem.
Szemem sötét,
hajam kihull.
Arcom végtelen,
fülem éktelen.
Hangom árnyhang,
árnyam fényhang.
Mellem beesik,
hasam összecsúszik.
Lábam kitörik,
térdem elfolyik.
Létem tovatűnt,
érzékem elrepült.
Előtted állok, Isten.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Magamnak születésnapomra.
Két kézzel nyúltam,
mégis taszítottál,
százszor sikítottam,
mégis megtagadtál.
Szidtalak, vertelek,
s te mégis megbocsájtál.
Homok s vér a számban,
s millió sebek emlékeztetnek,
hogy voltál, hogy vagyok,
s már csak merengve
egykori voltomon,
tőrt veszek kezembe.
Gyilkos kór ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vérem.
Korbácsol, s hág testem virágát, Ő mester,
Csuhás senki, ki sátánnak áll kegyben.
Tündérem hamvas ajka, szolgám angyal,
Telnek évek, s testem járják gonosz rosszak.
Mily életem fordul termőre, s lényem tavasza,
Virágzó bimbós rózsa, s liliom illata.
Jó anyám sínylődő fekete ege, éjben jár,
Csikorgó tél hava nagy, énem őreá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vágyak labirintusa
I. szín
II. ének
Álom hull szememre, ziháló ajkam megpihen,
Gondolatim csatangol, hol forró nyár ébred.
Álmom, mezítelen testem fürdetem napfényben,
Szöcske pattan feszes keblemen, én kéjben.
Kis gyík szalad, hasam csikland, szellő él,
Hullámzó fű, pipacsvirág, s derült kék ég.
Pacsirta hangja f... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... régen én.
Mit mesélnek, kik beszélnek bőszen felette,
Vize zavaros lesz, s ébred benne szörnye.
Édesanyám szelleme, ki érint, csak ő vigasztal,
Keserv, s bánat lett életem, tipornak korbáccsal.
Keseredett életem, fekete kavics, múlt hangja,
Gondolatim beteggé tesz, silány lett otthona.
,,Kút pereme, mint élet gyűrűje, örökkön val... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... én!"
,,Kellesz, mint kérgesre repedt földnek, a víz,
Mint szivárványnak a napsütés, eső függönyében,
Mint rigónak, mezőn, s réten, ékes énekszava,
Hát életemnek, már nem lesz újra fénye, soha?"
,,Képzetem szülöttje, vágyam, újra szép tavasz,
Már az sem régi, illatát nem érzem már,
S hová tűnt a hosszú forró nyár?... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Az egyetlen dolog, ami szükséges a Gonosz diadalához,
hogy a jó emberek ne tegyenek ellene semmit."
(Edmund Burke)
Évek óta csodálom a hazai láb és szájjal festő művészeket. Legtöbbjük lélegeztető gép segítségével él,de az Isten tenyerén,mert alkotnak,rámosolyognak a világra és megértetik velünk,hogy szegényebbek lennénk nélkülük. Minden ünnepemet bearanyozzák... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mellett
fülem mögött elég a vaj.
(Meséltem már erről Neked.)
Szóval, amit mondani akarok,
az, hogy habár erős már nem vagyok,
azért koldus sem. Fellebbenteném életem,
gondos fátylát (ez a szerepjátszás),
s ez ismét nem a tulajdonlás, csak egy apró kérelem.
S az, hogy van még hely a szívemben;
Meleg e hely, és kényelmes is,
él... |
|
|
|
|
|
|
|
|
HÍVLAK...
...vért izzadva bolyongok létem sötétjében...
...lelkemmel és szívemmel e világban kitaszított lettem...
...nem volt senki ki lelkére ölelne...
a Föld korongja gyertyalángként izzik
Fekete Kőris szigetének rejtélye a múlba veszlik..
haldokló angyalt tartok kezemben
utolsót dobbanó szívét húztam lándzsám hegyére...
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyugalommal mondta, hogy: "Ez az élet röndje!"
Ezzel megtapasztaltam azt, hogy az is az élet rendje, hogy ha félek: odabújhatok egy biztonságot sugárzó fölnőtthöz!
A tanyán (életemben először és utoljára) ezt az igényemet teljességgel kiélhettem anélkül, hogy kényeztettek volna!
Megérkezve a városba, "leparkoltunk" a templom közelében lévő piactéren. A lovak kapta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ellenségükre!
Egy biztos, hogy a puszta létem is problémát jelentett környezetemnek, mióta csak az eszemet tudom.
Hazafelé menet, gondolataimba merülve lepergett előttem egész, addigi életem. Egyszer csak ,,tisztán" láttam négy éves valómat, amint ülök a vetett ágyban. Az ágy szélén, pedig Bóna Piroska, anyám-helyett-anyám-nagynéném és két kezében tartja két ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerettem és engem az igazmondásra neveltek! Ezért, azután, - ha lehetett - nem kérdezősködtem, mert nem akartam, hogy hazudozzanak nekem. De a kielégületlen kíváncsiság ott bujkált bennem egész életemben!)
Majd szó esett időjárásról, termésről, vásárról és hazakocsiztak, hazakocsiztunk, ki-ki a maga portájára.
Nagymama és nagypapa, az utazásra átalakított szekére... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Északon már rég nem volt neve a városoknak. A tavakat, folyókat is csak suttogva emlegették régi neveiken. Minden név helyett ott állt halmokban az arany, mely fénye vakká tette a még emlékezni vágyó szíveket. Diabolus minden este komoran haladt át a királyi városon. Lova nyergében ülve szeme minden ház ablakán megpihent, s gyönyörködve leste a bent izzó tekinteteket, ahogy örömitt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerettem és engem az igazmondásra neveltek! Ezért, azután, - ha lehetett - nem kérdezősködtem, mert nem akartam, hogy hazudozzanak nekem. De a kielégületlen kíváncsiság ott bujkált bennem egész életemben!)
Majd szó esett időjárásról, termésről, vásárról és hazakocsiztak, hazakocsiztunk, ki-ki a maga portájára.
Nagymama és nagypapa, az utazásra átalakított szekére... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az örömben mutatja meg Isten a másik ember szépségét.
A közöny, nem a gyűlölet a szeretet legveszélyesebb ellensége.
Isten létem alapja. Ő mindig bennünk szeretne lenni, akár ellenünkre, akár javunkra!
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Egy biztos, hogy a puszta létem is problémát jelentett környezetemnek, mióta csak az eszemet tudom.
Hazafelé menet, gondolataimba merülve lepergett előttem egész, addigi életem. Egyszer csak ,,tisztán láttam" négy éves valómat, amint ülök a vetett ágyban, Borika nénikém az ágy szélén, és két kezében tartja két kicsi, összekulcsolt kezemet. Imádkozunk. Ő mondj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szívesen írnék a lepergő időről,
Mit csillogó homokszemek száma mér,
De szívemben nincsen csillogás, csak vér
Lüktet át rajta és útjával gyötör.
Verselnék hű és boldog szerelemről,
Lángos szikrákat rám csillagoktól kér...
De nem vag... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... emlékezni tudtam.
Az időben éltem. Gondoltam a kezdetre és a végre. Gondoltam önmagamra. Gondoltam másokra. A természetet levetkeztem. Lettem. Természetellenes lettem. Önnön életem lettem. Rájöttem, hogy én vagyok, nem te. Életemet közölni tudtam. Életemet elhallgatni tudtam.
Valamit akarni akarhattam, valamit nem akarni akarhattam.
Megteremtett... |
|
|
|
|
|
|
|
|
JÚLIUS 17. - NAGY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1925
Nagy László; (Felsőiszkáz, 1925. júl.17 - Bp. 1978. jan.30.
költő, műfordító, szerkesztő.
Ágh István bátyja; felesége Szécsi Margit.
1948-ban a bp-i egyetem m.iroda... |
|
|
|
|
|
